Kő Ferenc festő
Kecskemét, 1973. március 22. 1991–94: Óbudai Festőiskola, mestere: Gyémánt László, Urbán György
1995-ben tanulmányúton vesz részt Filippo Degasperi olasz festőművésznél Milánóban.
1996 óta tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (MAOE).
2002-től új technikát dolgoz ki UV-fény és -festék felhasználásával.

2014-ben állandó kiállítása nyílik a Titok Galériában ( Bp. 1066. Ó u. 12.) Díjak
Virágember-díj és Bács-Kiskun Megye Művészeti Díja 2007-ben, Bács-Kiskun Megye Művészeti Díja 2012-ben Önálló kiállítások
1995 Szentbékkálla
1997 Tiszaalpár
2000 Dán Kulturális Intézet, Kecskemét Bayerisch Hof, Kecskemét
2001 Kreissparkasse, Rüsselsheim, Kecskemét tornyai Dán Kulturális Intézet, Kecskemét Katona József Gimnázium, Kecskemét
2002 Zielpunkt GmbH, Bécs
2003 Forrás Galéria, Kecskemét
2005 Magyar Köztársaság Nagykövetsége, Berlin
2006 G artenbaumuseum, Bécs
2006 Lutzmannsburg, Burgenland
2007 Erdei Ferenc Művelődési Központ, Kecskemét
2008 Artkapelle, Lipcse, Németország
2008 Foyer des Kulturhauses Schloss, Großenhain, Németország

2009 Haas Galéria, Bécs

2009 Time Galéria, Bécs

2010 Kortárs Galéria, Pécs

2013 Chopard , Bécs

2013 Trashart Galéria, Bécs

2015 Esterházy-palota, Bécs Fontosabb csoportos kiállítások
1993 Bonn, Beethoven-kiállítás
1994 T ermál Hotel Aquincum, Budapest, Óbudai Festőiskola kiállítása
1998 Katona József Emlékház, Kecskemét Dán Kulturális Intézet, Kecskemét, Fekete-fehér
1999 Dán Kulturális Intézet, Kecskemét, Önarcképek
2000 Kecskeméti Képtár, Kecskemét arcai I. Mezőgazdasági Múzeum, Budapest
2001 VI. Solti Képzőművészeti Alkotótábor kiállítása
2001 Ravenna, Dante kiállítás
2004 Erdei Ferenc Művelődési Központ, Kecskemét, Kecskemét arcai II.
2004 Volksbank Galéria, Kecskemét, Kecskeméti városképek pályázat I. helyezés
2006 Erdei Ferenc Művelődési Központ, Kecskemét, Láncra vert szabadság

2008 C.A.W. Novotel, Budapest

2009 C.A.W. Károlyi Palota, Fót

2009 Time Galéria, Bécs

2010 C.A.W. Duna Palota, Budapest

2010 C.A.W. The Russian Eastern & Oriental Fine Art Fair, London

2014 Trashart Galéria, Bécs

2015 Louvre Carrousel, Párizs

2016 Louvre Carrousel, Párizs

—::—

KŐ FERENC KÉPEIRŐL

A világosság és a sötétség hatalma…

Manapság ömlik ránk a vizuális információ. Azt mondjuk, hogy nincs plakát: elsiratjuk a plakátot, ám közben helyettük tömegével itt vannak a gigant poszterek. Városban nem tudunk úgy száz métert haladni, hogy ne hatna ránk valami vizu-álisnak nevezhető agresszió. Ráadásul a nap felét televízió előtt ülve töltjük, s a másik felét számítógép előtt…

Az információs társadalom vizualitás- és látványköz-pontú, látásközpontú, de ez a látvány-özön alpári, primitív, technicizált, piaci szemléletű, vagyis nemhogy javítaná látáskultúránkat, hanem rontja… A reklámok pszichológiája viselkedéskultúránkat is befolyásolja (nem pozitív irányban).Ki vagyunk éhezve az értékes látványra, amelyet azonban a művészet sem tud mindig megadni számunkra, hiszen ott is előtérben van sok esetben a valóság-show-k szemlélete, a brutális, a nyers vagy éppen a techno-art vagy a public art olyan művészete, amely elidegenítő hatású. S akkor szembesülünk Kő Ferenc képeivel, akinek munkái első látásra több hatással érintenek meg minket. Azonnal hat ránk látványteremtő erejének szuggesztivitása, s szinte ezzel egy időben, szimultán módon festőtechnikájának finomsága, igényessége és érzékenysége. Ez az együttes hatás azonnal erősíti élményünket, mert ilyen intenzitású benyomás ritkán ér bennünket. általában vagy a tartalmi, tematikai kérdések, megoldások hatnak ránk vagy a festésmód sajátossága, különlegessége. De: az együttesség szintetizált hatása ritkán jelentkezik. Kő Ferencnél mindez azért is különös, mert pik-túrája nem harsogó, nem expresszív, nem erőszakos, hanem épp érzékeny eszköz-rendszerű. Műve azért is hat, mert látvány-elemeiben ismerős is és ismeretlen is.  Az ismerős elemeket örömmel elemezgetjük, szemezgetjük, az ismeretlenek titkait viszont érdeklődéssel próbáljuk felfejteni. És akkor lekapcsoljuk a mesterséges fény-forrásokat, vagy nappali fénynél behúzzuk a függönyöket, s a teljes sötétségben felkapcsolunk egy UV-fényforrást, s rátekintünk ugyanarra a Kő-festményre, amelyre az előbb, s döbbenetes újabb hatás ér minket. Egyrészt a teljes sötétségben képet látunk, sajátos fluoreszkáló hatásút, másrészt egy egészen más képet látunk ugyanazon a hordozón, mint világosságban! Mást, de olyat, ami összefügg a világosság mellett élvezhető mű témájával, gondolatiságával. A festő lehetővé tette, hogy képének legyen egy nappali és egy éjszakai „olvasata”, „nézete”. S ez a polarizáltság számára nagy lehetőségeket adott, melyekkel igen fantáziagazdagon él is!Képeiben így találkozik a reális és az irreális (Állatok világa), a valószerű és a valóságfeletti (Bábel), a mai és a múltbeli (Boldog békeidők, Lóerők).A fiatalművész igazi elmélkedő festőnek tűnik, aki festői eszközeiben alkalmazza a hagyományos és a mai megoldásokat. Kereső-kutató alkat, aki igazi artisztikus megoldásokra képes. Többször volt kiállításainak címe: Titkaim. Mindig jó cím volt. A titok valami olyan, amit alkotója tud, csak más elől rejti, de  a titok felfejthető! A titok más elől rejtett, elhallgatott tény. De festőnk titkai nem rejtélyek, nem rejtvények, nem enigmatikus jelek, nem talányok. titkai megfejthetők, festőiek, jó szemünkkel végig tapogatni jeleit, majd egyre jobban birtokba venni képi titkait, melyek titkokból – a sötét, világos polarizáltsága folyamatában –  élménnyé alakulnak. titkok világa tárul fel előttünk. Festői titkok is. Sötétségben is. Más, új értelmet kapnak a képek sötétben, ami rendkívül ritka a festészetben. Ez a festészet kettős értékű: hagyományokban gyökerezik, hagyománytisztelő, tradicionalista. De ezzel együtt modern. A fiatalművész, aki ma is Kecskeméten él és dolgozik, Budapesttől nyolcvan kilométerre egy gyönyörű városban, egy hosszú tanulási, felkészülési folyamat eredményeként jutott el innovatív festői eredményeihez. A kilencvenes évek első felében két kitűnő festőmesternél képezte magát, a német–osztrák nyelvterületen is ismert Gyémánt Lászlónál és Urbán Györgynél, akik magas színvonalú művészeti iskolát működtettek. Kő Ferenc ezt követően ha-mar tagja lett a hivatásos magyar képző-művészeket tömörítő Magyar Alkotómű-vészek országos Egyesületének. S lassan kidolgozta e kettős élvezetet lehetővé tévő festőtechnikáját. Kő Ferenc festészetével összefüggésben fontos fogalmakat járhatunk körül. Első-ként a szürrealizmust. Van ebben a művészetben valami álomszerűség, amit csinál, de valós látványelemekből építkezően. Mindez igen asszociatív, de irányítottan, nem automatizmusok által determináltan. S van ebben a festészetben egy sajátos hiperrealista attitűd, mely az alkotó alapos tárgyszerűségét manifesztálja.  E művészi magatartás elénk tárja hihetetlenül alapos művészi felkészültségét. és érzékelhető még egy olyan művészettörté-neti jelenség, melyet a trompel’oeil terminus technikussal jelölünk, s amely a szem megtévesztésére utal. Itt olyan perspektivikus megoldások alkalmazásáról van szó, melyek optikai trükkjeivel érzék-csaló hatásokat lehet elérni. Pl. a mű egy valóságos tárgy látszatát kelti. Igazán a barokkban vált ismertté ez a festői meg-oldás, majd fontos szerephez jutott újra az op-artban. Ilyen hatásokat tud elérni  Kő Ferenc pl. Boldog békeidők vagy Menny és pokol című képein, de a Budapest-en is.S Kő Ferenc egyénien alkalmazza a montázselvet, ami egy olyan kompozíciós el-járás, mely időben és térben egymástól távol lévő, de egymással asszociatív kapcsolatban álló dolgokat helyez egymás mellé. A filmművészete vitte tökélyre ezt a kompozíciós megoldást. Kitűnő montázsokat készített fotó alkalmazással pl. Max Ernst vagy a magyar művészetben Vajda Lajos és Bálint Endre. Mindez a művészet története során összefüggésbe került természetesen a kollázs készítéssel is. Kő Ferenc montázskészsége egészen egyéni, váratlan, de mindig következetes. S e művészet kapcsán szóba kell hoznunk a lettrizmust, amely a XX. század, második világháború utáni neoavantgárd művészetének egy költői irányzata. lényege egyfajta spontán betűalkalmazás volt, amely mögött – az alkotók szerint – van értelem és mindez nem értelmetlenség.  A betűalkalmazás és a – sokszor – pszeudo- írás Kő Ferencnél is különös, historizáló esztétikai hatást kelt. Az írások, a sorok, azok kalligráfiája, ortográfája – még ha nem is értjük azokat vagy nem tudjuk megfejteni – képeinek lényeges összetevői, üzenetvivői. A fiatalfestő ezzel a széles stílusbeli és technikai alkalmazókészséggel képes nagy emberi drámák, kérdések festői megfogalmazására, s ugyanakkor képes visszaadni intim, bensőséges pillanatok, látványok atmoszféráját. A nagy kérdések felvetésére egyik leg-szemléletesebb képe a Forradalmak című, amely összekapcsolja 1848 és 1956 magyar forradalmainak hőseit, egyrészt 1848/49-ből Kossuth Lajost és Petőfi Sándort (a miniszterelnököt és a lánglelkű, tragikus sorsú fiatalköltőt), másrészt 1956-ból Nagy Imrét és Bibó Istvánt (előbbi mártírsorsú miniszterelnök, utóbbi börtön-be zárt történész, szellemtörténész).  E kép nem látható e katalógusban, viszont az 1848/49-es forradalmat és szabadságharcot dinamikusan dolgozza fel. Az eltűnt költő című képében, amely épp Petőfi sorsának képi allegóriája és felmagasztosulása. Jelentős súlyú a Budapest című kép, mely alaphelyzetben egy historizáló panorámát ábrázol, s a sötétben érzékelhető változatban mutat fel jeles politikus személyiségeket, portrékon keresztül, így Kossuth Lajos, Széchenyi István, Ferencz József császár, Batthyány Lajos kivégzett miniszterelnök és Mátyás király ábrázolását. Egyéni szemlélet, izgalmas tárgyszerűség. Más megközelítésben megrendítőek szakrális tematikájú képei, pl. a Menny és pokol, amelyen indulat és fegyelmezettség egyaránt érzékelhető vagy a Szent Ferenc, ahol a művész a nappali pozícióban jelzi a fontos attribútumokat, s a sötét változatban egy míves imádkozó portréval szolgál. Az intim pillanatok legérzékletesebb példái finomaktjai, s erőteljes atmoszféra- teremtőek Virtuózok című képei, melyek jelentős zenei személyiségeken keresztül adnak több nézőpontú élményt. Kő Ferenc képei rendkívül igényes technikai kivitelezésűek. A kettős megtekintési lehetőségből adódóan is, szükségszerűen rétegeket kell egymásra vinnie. Szépen, elmélyülten lazúrozza képeit. Jó Kő Ferenc titkaiban járni-kelni, nézgelődni, elmélyülni. Mindez nemcsak egy-egy mű befogadása, hanem egy kaland. Izgalmas vizuális, intellektuális kaland végigjárni a világos és az UV-fényben érzékelhető változatok összefüggéseit, harmóniáit, ütközéseit. Különlegesek és szinte teljesen egyediek az adódó és megjelenített fényjelenségek, melyekben a szak-maiságnak és az elmélyültségnek egyaránt nagy jelentősége van, s éppen  a kor bántó művészeti jelenségeivel szemben (melyekről elöljáróban ejtettünk szót) vagy azokkal összevetve érezzük ezek értékeit. Ez a festészet üzen vizualitásával, titkaival, attraktivitásával, mesterségbeli felkészültségével, finom kolorisztikájával és költőiségével.„Minden új szemléleti stílusban a világ új tartalma kristályosodik ki” – állította a ki-váló művészettörténész Heinrich wölfflin. Ebben a képi világban, melyet Kő Ferenc teremtett, hozott létre, a maga polarizáltságában bizony egy új szemléleti stílust  fedezünk fel, s valóban: egy új tartalom  is felsejlik…
Szemünk és személyiségünk örömére, akár nappali fényben vagy  akár éjszakai UV-sugárzásban szemléljük képeit…

Budapest, 2009. január

Feledy Balázs